Egis Körmend – NKA Universitas Pécs
Férfi NB I-es kosárlabda mérkőzés, alapszakasz 1. forduló
Körmend, 2025. 09. 27. 18:00, Körmend Városi Sportcsarnok
Vezetik: Benczur Tamás, Nagy Viktor, Dr. Popgyákunik Balázs
Ellenőr: Dernei Tamás
A mérkőzést a Hunbasket TV előfizetői a következő linken láthatják élőben, online:
https://tinyurl.com/mwfuk5cw
Megkezdjük hát az ötvenediket!
Jubileumi idényhez érkezik csapatunk, az Egis Körmend, hiszen az elődök 1975-ben vívták ki a bajnoki címet az NB II-ben, és 1976 februárjában indult az a szezon, amelyben először szerepelt az élvonalban a körmendi férfi kosárlabda csapat, egészen pontosan a Körmendi FMTE.
Akkor még egy éven belül, tavaszi és őszi felosztásban zajlott a bajnokság, egészen 1979-ig. (Az 1980-81-es idénytől tértek át hazánkban az őszi-tavaszi lebonyolításra.)
A fiúk 1975. november 19-én, Székesfehérváron biztosították be bajnoki címüket, négy fordulóval az NB II-es bajnokság vége előtt. A Péti MTE elleni 86-78-as győzelem jelentette a biztos feljutást az NB I-be.
Az utolsó NB II-es mérkőzést 1975. december 14-én játszották a mai színházteremben, a legendás Palazzo del Gangóban, 106-101-re legyőzve a Kaposvári Táncsics csapatát.
Aztán jött a nyitány, 1976. február 08-án, a bombaerős Baja otthonában. Itt játszotta első NB I-es meccsét a csapat, amely megszorongatta a sztáregyüttest, hiszen a Baja nagy nehézségek árán, 71-65-re győzte le az újoncokat, akik közül Patonay Imre dobta az első élvonalbeli kosarat.
Érdekessége volt még a mérkőzésnek, hogy az egyik kijelölt játékvezető nem érkezett meg, így Prenker sporttárs egyedül vezette a játékot.
Az első NB I-es győzelmét 1976. február 16-án érte el a csapat hosszabbításban, szintén Székesfehérváron, ahol Vavra Sándor kosarával az utolsó pillanatban egy ponttal nyert az Építők ellen.
Az első hazai NB I-es meccsre március 15-ig kellett várni, hiszen a csarnok nem készült el a bajnoki rajtra, addig minden mérkőzését idegenben játszotta a csapat. A rekordbajnok MAFC 75-67-re nyert Körmenden.
Az első hazai NB I-es győzelemre március 28-ig kellett várni, 98-83-ra nyertek a fiúk a Pécsi VSK ellen.
Lassan fél évszázad telt el azóta, három fantasztikus bajnoki címmel, hét kupasikerrel, első magyar csapatként Alpok-Adria Kupa trófeával, nemzetközi kupaszereplésekkel és rengeteg emlékezetes mérkőzéssel.
Együttesünk folyamatosan az élvonalban játszott, ezzel pedig egyedülálló a hazai csapatok között, hiszen olyan klub van, amely előbb került fel az NB I-be, de olyan nincs, amelyik a feljutása óta folyamatosan ott méretteti meg magát, ráadásul öt évtizeden át.
Mindezt egy tízezres kisvárosban működve, sokszor jóval nagyobb lélekszámú és más lehetőségekkel bíró csapatokkal párharcban. De ahogyan egyik kedvenc szlogenünk tartja:
„Voltunk, vagyunk, leszünk!”
„Együtt könnyebben meg tudunk oldani minden kihívást”
A szlovén
Teo Hojč lett a nyáron a csapatunk vezetőedzője, akinek Kocsis Tamás és Érsek Marcell segíti a munkáját.
A felkészülési időszakot követően arról kérdeztük vezetőedzőnket, hogy ő hogyan látta az elmúlt heteket, az elvégzett munkát és az előttük álló kihívásokat.
„Nagyon örülök annak, hogy a srácok nagyon keményen dolgoztak, odatették magukat. Rengeteg munkát végeztünk erőnlétben, taktikában. Új játékrendszert és új szabályokat is alkottunk csapaton belül és azt láthattam hétről hétre, hogy csapatként fejlődünk folyamatosan. A felkészülési időszakban pedig ez a legfontosabb dolog. Nagyon jó munkát végeztünk és az utolsó hétvégéig többé-kevésbé a tervek szerint ment minden, és tulajdonképpen addig elégedettek lehettünk mindennel, akkor viszont megsérült az egyik legfontosabb játékosunk, Durázi Krisztofer. Aztán mezőnyben légióst is cseréltünk, Jonathan Davis helyett új ember érkezett Trevor Blondin személyében, és ez az edzőnek és a csapatnak is plusz feladatot ad. Meg kell ismernünk, be kell építenünk őt a csapatba, a játékunkba. Néhány nappal a bajnoki rajt előtt ez különösen nagy kihívás, de bízunk abban, hogy ez így lesz a legjobb a csapat számára. Néhány nap maradt arra, hogy minél több dolgot megtanuljon, átvegyen, hogy a saját erősségeit kihasználva minél többet tudjon segíteni a csapatnak.
Az sem titok, hogy sérülések és betegségek is nehezítik a munkánkat, influenzaszerű betegség futott át a csapaton, de reméljük, hogy minél többen visszatérnek a bajnoki rajtra. Ebben a helyzetben is mindent megteszünk a munkában, amit csak lehet.
A szurkolóink már megmutatták a két felkészülési tornán, Körmenden és Zalaegerszegen is, hogy remek atmoszférát tudnak teremteni. Ezt már sokan jelezték nekem előre, hogy fantasztikus a hangulat a mérkőzéseken, biztos vagyok abban, hogy a bajnoki találkozókon ez a hangulat és a támogatásuk a csapat felé még sokkal nagyobb és erősebb lesz! Úgy értesültem, hogy a bérletek iránt nagy volt az érdeklődés, ez nagyon különleges a számomra. Remélem, hogy valóban minél többen ott leszünk a szezon első hivatalos mérkőzésén. És tudom, hogy mindig teljes erőből szurkolnak a fiúknak, de most szeretném kérni őket, hogy ha lehet, akkor még tegyenek rá egy lapáttal, mert hiszem, hogy együtt könnyebben meg tudunk oldani minden kihívást!”
"Szeretnénk a lehetőségekhez képest kimaxolni ezt a szezont!"
Zsebe Ferenc visszatért a csapathoz, és újra ügyvezetőként dolgozik a körmendi sikerekért. Játékosként kerek 20 idényt töltött a csapatban, három szezonnak megfelelő ideig volt vezetőedző és kilenc esztendeig klubvezető is. Ő is alaposan kivette a részét az elmúlt öt évtized sikereiből. 1979 óta tagja a körmendi kosaras családnak, az első igazolásáról szóló kis kék könyvét ma is őrzi.
De vajon miért tért vissza és hogyan várja most az ünnepi idényt?
„Július elsejétől vagyok hivatalosan ügyvezető, de az új tanácsadói testület kérésére már korábban bekapcsolódtam a játékosokkal való tárgyalásba és új szponzorok felkutatásába. Azzal tisztában voltam, hogy milyen az anyagi helyzet, ennek tudatában vállaltam el ezt a posztot. Most már nem az egyszemélyes döntések időszaka következik, hanem egy közös teherviselés, minden problémát közösen megbeszélünk, rendszeres találkozókon, erről megállapodtunk a tanácsadó testület tagjaival. A klub anyagi konszolidációja jól halad. Szeretnénk és azon dolgozunk, hogy a szezon végére ne csak hogy megszűnjenek a kintlévőségek – ezek már jelentősen lecsökkentek, sokak anyagi áldozatvállalásával – de némi tartalék is képződjön a költségvetésünkben. A klub költségvetése jelentősen emelkedett, amihez az új szabály is nagyban hozzájárult, mely szerint két magyar játékosnak mindig a pályán kell lennie. De szeretnénk a csapat számára is a korábbinál jobb feltételeket biztosítani akár az utazásokról, akár étkezésről vagy lakhatásról beszélünk. De nagyon fontos számunkra, hogy továbbra is mellettünk áll a névadó fő támogatónk, az Egis, illetve Körmend Város Önkormányzata. Nagyon hálásak vagyunk ezért, és szintén meghatározó a működésünkben számos új és mellettünk kitartó korábbi szponzorunk, amelyek hat-hétszámjegyű reklámszerződések útján járulnak hozzá a csapat és a stáb mindennapi munkájához. Ez a széles összefogás is mutatja a körmendi kosárlabdázáshoz kötődő közösség erejét.
Az előttünk álló idényben a minimális elvárás az a csapat felé, hogy kerüljön be a rájátszás felsőházába, ami egyáltalán nem lesz egyszerű, hiszen négy-öt olyan klub van, amelynek a büdzséjét biztosan nem tudjuk elérni, de a maradék három helyre mindenképpen szeretnénk odaérni. De ez nem jelenti azt, hogy ezzel meg is elégszünk, ahogyan a szurkolói ankéton is elhangzott, szeretnénk a lehetőségekhez képest kimaxolni ezt a szezont!”
„Ami bennem van, azt kiteszem a pályára”
Elképesztő adat, hogy csapatkapitányunk,
Ferencz Csaba a 25. felnőtt szezonjára készül, hiszen ez azt jelenti, hogy a gárda élvonalbeli ötven évének felét a pályán tölti az idény végéig.
Belegondoltál ebbe, Csabi, hogy a teljes „második félidőben” ott vagy a felnőtt csapatban?
„Ezen nem igazán gondolkodtam, de azon igen, hogy ez lesz a 25. szezonom, ami a felnőtt csapat színeiben zajlik, és elég durva belegondolni ebbe, hogy tényleg elment 25 év…
Ez az utolsó idényem lesz, és szép lesz így befejezni, hogy egy csapatnál voltam ennyi ideig, és épp annál a csapatnál, amelyik ennyire közel áll a szívemhez, amelyért mindent megtennék! Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ebben segített, aki ehhez hozzátett és nagyon szerencsés is vagyok, hogy nekem ez így sikerült. Amikor kisgyerek voltam, mindig arról álmodtam, hogy a körmendi kosárlabdacsapatban fogok játszani és élvezem a játékot, átélhetem a szurkolók buzdítását minden mérkőzésen. Nagyon sokat jelent a számomra, hogy ezt ennyi időn át valóban élvezhettem, átélhettem, tényleg nagyon hálás vagyok mindenkinek!
De erről bővebben ráérek majd akkor gondolkodni, ha vége lesz a szezonnak. Most van és lesz is dolgunk. Bízom abban, hogy egy jó csapatot sikerült összerakni. Új idegenlégiósaink vannak idén is, jött Toma (Ivosev Tamás), akivel erősebbek lettünk. A fiatalok is sokat dolgoztak és léptek előre ezen a nyáron. Én pozitívan várom az előttünk álló szezont. Nagyon remélem, hogy eredményesek tudunk lenni. Konkrét célokról még nincs értelme beszélni, én annak a híve vagyok, hogy lépésről lépére haladjunk előre. Még az ellenfeleket sem ismerjük igazán, hogy ki mire képes. Szeretnék a rájátszásba jutni, ugyanúgy, mint az előző idényben és szépen építkezni tovább. A nyáron végig dolgoztunk a fiatalokkal. Jutott idő persze nyaralásra is, de azon az egy-két héten kívül végig edzésben voltunk. És azt gondolom, hogy ez meg is látszik. A fiatalokon érezhető, hogy előre léptek és nekem sem ártott, mert nagyon nehéz lett volna úgy nekiállni az alapozásnak, hogy előtte kicsit nekiállok futni a várkertben vagy a töltésen, esetleg a rádóci réteken… A nyári edzések után könnyebb volt belerázódni az alapozásba. A felkészülési időszak tanulságos volt, hiszen voltak olyan meccsek, amelyek nem sikerültek igazán jól, de voltak nagyon jók is. Legutóbb sikerült elhoznunk a Göcsej Kupát, ahol igazi karaktert mutattunk. Számomra fontos volt, hogy olyan helyzetben tudtunk nyerni, amikor hiányzott négy meghatározó játékosunk. Ez sokat jelent és bizakodásra is adhat okot. De az biztos, hogy nehéz és hosszú szezon áll előttünk. Ahogyan látjuk, három-négy csapat kimagaslik a mezőnyből és a többiek szinte ugyanolyan szinten vannak, néhány csapatot leszámítva. Várhatóan óriási tülekedés lesz most is a nyolcközé kerülésért, ahogy az elmúlt két idényben is volt. De én is úgy állok neki, hogy most még „kimaxolom” magamat, ami bennem van, azt kiteszem a pályára, hogy jó szájízzel hagyjam majd abba a szezon végén. Úgy, hogy nem a kiesés ellen harcoltunk, hanem volt egy jó szezon, volt erőnlét és a klub stabilizálódik. Ha ez sikerül, akkor nagyon pozitív lesz a vége!”
Ha már számokkal kezdtük, zárjuk is azokkal. Egyik szurkolótársunk, Adorján István vette a fáradtságot és kigyűjtötte, hogy az eddigi 24 idényed alatt összesen 217 játékostársad volt Körmenden. Ebből 83 volt magyar, 134 pedig külföldi. Mit tippeltél volna, ha ezt valaki megkérdezi tőled?
„Fogalmam nem lett volna, mennyit mondjak! Ezek nagyon durva számok, de erről ráérünk majd akkor beszélni, ha vége lesz a sztorinak. Akkor lesz érdemes belenézni ezekbe, és biztosan lesznek érdekességek...”
